Blog/AI In HR

Kompetenciaalapú interjú: mi ez, 1 példa és 5 lépés

Flowmingo Editorial TeamFlowmingo Editorial Team5 perc olvasás
Competency-based interview: 1 question per skill: a competency question: tell me about the last client you won cold, with situation, task, action and result

A kompetenciaalapú interjú strukturált interjú, amely minden jelölttől valós, korábbi helyzetekről kérdez, 1 kérdést minden olyan készséghez, amelyre a munkakörnek szüksége van. Minden választ ugyanazon írásos skála alapján pontoznak.

A kifejezéssel akkor találkozik, amikor egy felvételi vezető vagy egy ügyfél azt kéri Öntől, hogy „használjon kompetenciaalapú interjúkat” egy szerepkörhöz. Ez a leggyakoribb interjútípus az Egyesült Királyságban: a CIPD 2026-os, 1 014 HR-szakembert felmérő kutatásában a felvételt végző szervezetek 60%-a használta. Tehát a kompetenciaalapú kérdéseihez tervre, utánkérdezésre és pontozásra van szükség.

Fő tanulságok

  • Mit mér a kompetenciaalapú interjú? 4–6 készséget a munkakörből, mindegyikhez 1 kérdést egy valós, korábbi eseményről és egy írásos 1-től 5-ig terjedő skálát.
  • Mennyire gyakori? Ez a leggyakoribb interjútípus az Egyesült Királyságban: a CIPD 2026-os kutatásában a felvételt végző szervezetek 60%-a használta.
  • Ugyanaz, mint a viselkedésalapú interjú? Szinte. A viselkedésalapú kérdések jelentik a módszert, a kompetencialista pedig azt a tervet, amelyet szolgálnak.
  • Miért tervezzünk utánkérdezéseket? Egy 2020-as alapvető kísérletben a hallgatók a válaszok 22%-ában neveztek meg eredményt utánkérdezés előtt, és 59%-ában utána.

1. Mi a kompetenciaalapú interjú?

A kompetenciaalapú interjú egy rövid kompetencialistát mér fel úgy, hogy mindegyikre valós példát kér. A kompetencia olyan készség vagy viselkedés, amelyre a munkakörnek szüksége van, például új ügyfelek megszerzése vagy egy dühös ügyfél megnyugtatása.

Három részből áll, amelyeket mind az első hívás előtt megírnak. Ott van a kompetencialista, kompetenciánként 1 korábbi viselkedésre irányuló kérdés, és egy skála, amely leírja, hogyan hangzik egy gyenge, egy elfogadható és egy erős válasz. A STAR-módszer ellenőrzi, hogy a válasz teljes-e: helyzet, feladat, intézkedés és eredmény.

Valójában nem különbözik a viselkedésalapú interjútól, és a Washingtoni Egyetem HR-csapata a két kifejezést felcserélhetően használja. A viselkedésalapú a kérdésstílust nevezi meg, a kompetenciaalapú pedig az mögötte álló készségtervet. Az erősségekre épülő interjú külön típus: azt kérdezi, mit élvez az ember, és mit csinál jól, és ugyanazon CIPD-minta 42%-a használt ilyet.

A kifejezés David McClelland pszichológus 1973-as alapvető tanulmánya után terjedt el a HR-ben, Testing for competence rather than for "intelligence". A címe összefoglalja a váltást: az embereket az alapján ítéljük meg, amit tenni tudnak, nem egy intelligenciapontszám alapján.

2. Hogyan néz ki a kompetenciaalapú interjú egy valós szerepkörben?

A gyakorlatban ez 1 kérdéssor és 1 pontozólap, amelyet minden interjúztató ugyanúgy használ. Íme 1 példa szemléltető számokkal.

Tegyük fel, hogy az ügynökséged felvesz egy toborzási tanácsadót a permanens részlegére, és 2 döntős jut el a kompetenciafordulóig. 5 kompetenciát tesztelsz, az OPM által javasolt 4–6 közötti tartományban. Mindegyikhez 1 kérdés tartozik, 1-től 5-ig pontozva, összesen 25 pontból.

Az 5 kérdés valós eseményekre kérdez rá. Az üzletfejlesztés arra, melyik ügyfelet nyerték meg utoljára hideghívással, a jelöltértékelés pedig arra, melyik felvételt javasolták ellenezni. A reziliencia arra kérdez, melyik hónapban maradtak el a céltól, az ügyfélkommunikáció arra, melyik jelöltlistát utasította el egy ügyfél, a tervezés pedig arra, milyen volt a legzsúfoltabb hetük az elmúlt negyedévben.

Kompetenciaalapú kérdések pontozása toborzási tanácsadói pozícióra: Priya összesen 20 a 25-ből, Daniel 17 a 25-ből

Kompetenciaalapú interjú pontozási példa: 5 kompetencia 1-től 5-ig pontozva 2 toborzási tanácsadó döntős esetében, Priya 20 a 25-ből, Daniel 17 a 25-ből.

Priya az üzletfejlesztésre 4-et, a jelöltértékelésre 4-et, a rezilienciára 3-at, az ügyfélkommunikációra 5-öt, a tervezésre pedig 4-et kapott. Daniel 2-t, 4-et, 4-et, 3-at és 4-et kapott. A 2-es azért jött ki, mert a hideghívásos történetben nem szerepelt megnevezett ügyfél és eredmény, még az utánkérdezés után sem.

Az ügynökség Priyának ajánlotta fel a pozíciót. Az összpontszám döntött, az írásos pontszámok pedig lehetővé tették a felvételi döntéshozónak, hogy 1 mondatban elmagyarázza a különbséget Danielnek.

3. Hogyan írjuk meg és pontozzuk a kompetenciaalapú interjúkérdéseket?

Először válaszd ki a kompetenciákat az álláshirdetésből, majd írj mindegyikhez 1 kérdést, 1 vagy 2 utánkérdezést és egy skálát. Minden jelölt ugyanazokat a kérdéseket hallja, ugyanabban a sorrendben.

  1. Válassz 4–6 kompetenciát az állásleírásból. Több mint 6 esetén túl kevés idő marad mindegyik kifürkészésére, és az OPM útmutatója szerint a legtöbb strukturált interjú 4–6 kompetenciát értékel.
  2. Azt kérdezd, mit tettek, ne azt, mit tennének. Taylor és Small 2002-es alapvető metaanalízisében a múltbeli viselkedésre vonatkozó kérdések jobban jelezték előre a munkateljesítményt, mint a „mit tennél” típusú kérdések. A különbség akkor volt a legtisztább, amikor mindkettőhöz horgonyzott értékelési skálát használtak.
  3. Írd le, hogyan hangzik egy 1-es, egy 3-as és egy 5-ös válasz, még az első interjú előtt. Az írásos skála megakadályozza, hogy az egyes interjúztatók a beszélgetés közben kitalálják a saját mércéjüket.
  4. Tervezz 1 vagy 2 utánkérdezést, amely az eredményre kérdez rá. Brosy, Bangerter és Ribeiro 2020-as alapvető kísérletében 29 diák a válaszok 22%-ában nevezett meg eredményt az utánkérdezés előtt, és 59%-ában utána.
  5. Minden választ egyedül pontozz, a megbeszélés előtt. Utána add össze a pontszámokat, így a terem leghangosabb véleménye nem tudja elmozdítani őket. Az interjú-pontozókártya sablonunk ad egy másolható lapot.

3.1 Mely hibák gyengítik a kompetenciaalapú interjút?

A leggyakoribb hiba, amikor egy kompetenciacímke alatt véleménykérdés szerepel. A „Mik a legnagyobb erősségeid” a saját magadról alkotott képedre kérdez rá, nem egy eseményre, így a skálának nincs mit mérnie.

A másik, hogy a „mi” választ is elfogadjuk. Az OPM útmutatója arra kéri az interjúztatókat, hogy kérjenek pontosítást, amikor a jelölt „mi”-t mond, mert az értékelésnek azt kell mérnie, amit ez a személy tett.

A terv az, ami működőképessé teszi a módszert. A strukturált interjúk .42-es erősséggel jelezték előre a munkateljesítményt, szemben a strukturálatlanok .19-es értékével Sackett és munkatársai 2022-es alapvető újraelemzésében. Strukturált interjú útmutatónk a beállítás többi részét tárgyalja.

4. Hogyan vezetsz kompetenciaalapú interjút a Flowmingóval?

A kompetencialistádból egyszer készítesz interjúkérdéseket, és minden jelölt a saját idejében válaszol rájuk. Elolvasod az egyes értékelt válaszokat, és eldöntöd, ki jut tovább.

Mielőtt elkezded, készíts elő 2 dolgot: a munkaköri leírást és az 1. lépésben meghatározott 4–6 kompetenciát. Minden kompetenciát olyan viselkedésként nevezz meg, amelyet hallani lehet egy válaszban. Egy toborzó tud pontozni egy történetből egy „hideghívással ügyfelet szerzett” kompetenciát, de a „rámenős” kompetenciát senki sem tudja pontozni.

Tartsd meg a 4. lépés utókérdés-szabályát minden kérdésben, mert az eredmény nélküli válasz nem ad semmit, amit a skála értékelhetne.

Hogyan segít a Flowmingo

Illeszd be a munkaköri leírást, és az AI interjúztató 1 és 30 között kérdést fogalmaz meg belőle, amelyeket te szerkesztesz át kompetenciánként 1 kérdéssé. Strukturált interjút folytat, ott kérdez rá, ahol számít, majd minden követelményt 0 és 10 között értékel, és fontosság szerint súlyozza. Minden felvételi döntés a te csapatodnál marad. Regisztrálj ingyen, hogy a következő kompetenciaalapú interjúdat a Flowmingóval tartsd meg.

5. Források

Ebben a szójegyzék-bejegyzésben minden tanulmány, felmérés és útmutató alább a forrására hivatkozik.

  • Brosy, J., Bangerter, A., & Ribeiro, S. (2020). Encouraging the production of narrative responses to past-behaviour interview questions: Effects of probing and information. European Journal of Work and Organizational Psychology, 29(3), 330-343. DOI
  • CIPD. (2026). Resourcing and talent planning report 2026. Chartered Institute of Personnel and Development. CIPD
  • McClelland, D. C. (1973). Testing for competence rather than for "intelligence". American Psychologist, 28(1), 1-14. DOI
  • Sackett, P. R., Zhang, C., Berry, C. M., & Lievens, F. (2022). Revisiting meta-analytic estimates of validity in personnel selection: Addressing systematic overcorrection for restriction of range. Journal of Applied Psychology, 107(11), 2040-2068. DOI
  • Taylor, P. J., & Small, B. (2002). Asking applicants what they would do versus what they did do: A meta-analytic comparison of situational and past behaviour employment interview questions. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 75(3), 277-294. DOI
  • University of Washington Human Resources. (2026, October 5). Behavioral/Competency-based interviewing. Retrieved 26 October 2026. UW HR
  • U.S. Office of Personnel Management. (n.d.). Structured interviews: A practical guide. OPM

Regisztráljon, és körülbelül 60 másodperc alatt elindulhat. Kártya nélkül, hívás nélkül

Regisztrálj ingyen
Flowmingo Editorial Team

Flowmingo Editorial Team

We write practical guides for recruiters and HR teams who want to hire faster and more fairly. Each guide draws on hiring research, employment rules and Flowmingo's own data from real interviews, and lists its sources.

LinkedInYouTubeFacebook